Szeged nevezetességei

Dóm - Fogadalmi templom Szegedi Szabadtéri Játékok Móra Ferenc Múzeum Vadaspark Új Zsinagóga Szegedi Nemzeti Színház Kass Szálló Széchenyi tér Füvészkert - Arborétum Szegedi Fehér-tó Ópusztaszer Szeged Története Szeged és környéke Tiszai ártér, Algyő

Szeged Története

Forrás:www.vendegvaro.hu

Szeged környéke az őskortól lakott hely, az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. A II. század közepéről, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A későbbi vár helyén római őrállomás vigyázta a tiszai átkelőhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínűsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.

Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott. Az avar kaganátus központja valahol a magyar Alföldön, talán egy ideig Szeged környékén, mindenesetre a Kárpát-medence központjában lehetett. Minden valószínűség szerint az Attila temetéséről szóló legenda az egykori avar kagánok temetkezési szokásaira vonatkozik, ha nem is pontosan úgy, ahogy a monda beszél a Tisza eltereléséről. A környék a fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott 896 után - a jobb parti, ártéri szigeteket a honfoglalók sűrűn megszállták. A XI. században a település királyi birtok lett. A Maroson úsztatott só, a közlekedés lehetőségei, az uralkodótól nyert kiváltságok a XII. században serkentették Szeged várossá válását.

Neve először 1183-ban szerepel oklevélben: Cigeddin. A tatárjárást követően Szeged e vidék legjelentősebb városa, ekkor kapja kitüntető kiváltságait, s valószínűleg 1260-1280 között új várat építenek itt kőből. A XV. században a török veszély miatt a Hunyadiak támogatásával jelentős hadászati és egyházi központtá fejlődött. Még néhány évtized, s a szabad királyi városok közé sorolja Szegedet II. Ulászló (1498).

A város 1522-ben már az ország egyik legnépesebb települése volt, lakosainak száma több mint 7000. A török hódoltság alatt jelentős erősség lett. A XVIII. század első felében, hosszadalmas birtokperek után Szeged számos környékbeli pusztát megszerzett, így alakult ki hatalmas, 142 ezer kat. hold kiterjedésű határa. A XVIII. század második felében újjászületett a városkép, 1854-ben pedig elkészült a Pest-Szeged közötti vasútvonal, s vasúti híd épült 1858-ra.

Az 1879. március 12-i árvíz pusztítása után, 1880-1883 között Újszegedet egyesítették Szegeddel. Lechner Lajos körutas-sugárutas terve alapján egységes arculatú város épült. Korábban fejlett kézműipara mellett akkor bontakozott ki a gyáripar, különösen a Bakay Nándor alapította kendergyár és Pick Márk szalámigyára fejlődött jelentős üzemmé.

Szeged és környéke

Délkelet-Magyarország központját, Szeged vidékét az E75-ös nemzetközi főút kapcsolja össze a fővárossal - és az európai közlekedési hálózattal -, de főutak vezetnek innen minden égtáj felé. Budapestről jó a vasúti közlekedés is, de érkezhetünk ide vonattal Szolnok, Békéscsaba, Makó és Röszke irányából is.

Az 1920-as trianoni békeszerződés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel később a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról.

Először 1931-ben rendezték meg a szabadtéri játékokat, s az első szezont 1933-1939 között további sikeres előadások követték. 1944 után lassan indult a fejlődés. A város határában 1950-ben kilenc önálló tanyaközséget szerveztek, így a 816 négyzetkilométeres szegedi határ 112 négyzetkilométeresre, lakossága pedig kétharmadára csökkent.

Szeged 1962. január 1-jén ismét Csongrád megye székhelye lett. Az 1965-től feltárt kőolaj és földgázmezők "égő aranya" nagy lendületet adott a város és a vidék fejlődésének. 1973-ban Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé és Gyálarét Szegedhez kapcsolásával létrejött a mai város. Az ősi iparágak (fa-, paprika-, kenderfeldolgozás, konzervgyártás, a szalámigyártás és a kézműipar) mellé újak települtek: textil-, ruha-, kábel-, gumi-, kozmetikai ipar.

SZEGED - A NAPFÉNY VÁROSA

Szeged városa páratlan élményt nyújt minden látogató vendég számára. Nevezetességei - mint például a Fogadalmi templom, a Zsinagóga, a Hősök kapuja, a Móra Ferenc Múzeum - olyan egyedi karaktert adnak a városnak, hogy túlzás nélkül állítható: Szeged az Alföld gyöngyszeme. A felújított Kárász utca kávézóival, boltjaival, gyönyörű épületeivel mediterrán hangulatot árasz. Az utcát ketté szelő Klauzál téren megpihenve élvezhetjük a híres Virág cukrászda finom süteményeit és fagylaltjait. Szeged nem csak történeleméről, paprikájáról, szalámijáról hanem szép lányairól is híres. A városban működő Szegedi Tudományegyetem olyan fiatalos pezsgést kölcsönöz Szegednek, mely megmutatkozik a kulturális és sport életben is. Szívélyes vendégszeretettel és tárt karokkal várjuk vendégeinket!

A Dóm téren nevezetes épületek sora található: Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények, Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-templom. A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai. Nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér. A közelben lévő Görögkeleti Szerb Templom (Révai u.) kiemelkedő művészettörténeti értéke a körtefából faragott, áttört csipkedíszű rokokó ikonosztázion, 80 ikonnal. A nemzeti nagyságok szobraival ékes Széchenyi teret uralja a Városháza szecessziós, tornyos épülete, a  Reök-Palota (Tisza L. krt. 56.) szecessziós műremek. Nem épült nagyobb templom az Alföldön a középkorban, mint a Havas Boldogasszony Templom és Ferences Kolostor (Alsóváros, Mátyás király tér). A  XV. századi, későgótikus műemlék együttese. Kegyképe a világhírű czestochowai Fekete Mária kegykép másolata. Az ország egyik leggazdagabb régészeti gyűjteménye a névadó  író-régész-múzeumigazgató munkásságát dicsérő Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.). Változatos képzőművészeti, és természettudományi-, Csongrád megye népművészetéről képet adó anyaggal, patikatörténeti  kiállítással, képgyűjteménnyel és a mai magyar szobrászat jeles alkotásaival. A város történetének kőemlékeit a Vármúzeum-kőtárban (Stefánia sétány) az 1882-ben lebontott Szegedi Vár egyetlen megmaradt részében gyűjtötték össze. A  Pick  Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum (Tisza- part 10.), a világhírű  Pick-szalámi készítésének teljes folyamatát mutatja be 1869-től. A Tisza-parti város életében fontos árvízvédelemről ad képet a Vízügyi Történeti Emlékhely (Maros torkolati gátőrház). Az alföldi szélmalmok egyik utolsó képviselője a  Kiskundorozsmai-szélmalom (Kiskundorozsma, Bölcs u.). Kaktuszok, pálmák, különleges növények szemet gyönyörködtető gyűjteménye az Egyetemi Füvészkert (Lövölde u. 42.).

Dóm - Fogadalmi templom

A velencei Szent Márk tér nagyságú Dóm téren nevezetes épületek sora: a Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények, Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-templom .A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai, Nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér.

Belépőjegy  a templomba:
Felnott:  400,- Ft/fő 
Diák/nyugdíjas:  250,- Ft/fő 
Vasárnap a dóm látogatása díjmentes!
A belépőjegy  ára tartalmazza az idegenvezetés díját is.
Csoportok részére a nyitvatartási időn- belül bármikor.
Egyéni vendégek részére a garantált időpontokban tartunk vezetést.

Látogatási időpontok:

Hétfő, Kedd, Szerda, Péntek, Szombat:  08.00-17.00-ig. 
Csütörtök:  12.00-17.00-ig. 
Szombaton: esküvo  esetén 15.00 óráig látogatható a templom. 
Vasárnap:  13.00-17.00-ig. 

Garantált időpontok templomi idegenvezetésre:

Hétfő, Kedd, Szerda, Péntek, Szombat:  09.00; 10.00; 11.00; 13.00, 14.00; 15.00; 16.00 óra.

Csütörtök  12.00; 13.00; 14.00; 15.00; 16.00 órakor. 
Szombaton esküvő esetén a 15 órás, és a 16 órás vezetés elmarad. 

Kilátótorony látogatása:
Belépő: (minimum 5 fo részére) 
Felnott: 600,- Ft/fo 
Diák/nyugdíjas  400,- Ft/fo 

Garantált időpontok a toronykilátó megtekintésére.

Hétfő, Kedd, Szerda, Péntek, Szombat: 09.30; 10.30; 11.30; 13.30, 14.30; 15.30; 16.30-kor.
Csütörtök:  12.30; 13.30; 14.30; 15.30; 16.30 órakor 
Szombaton esküvő esetén a 15 órás, és a 16 órás vezetés elmarad. 

Orgonabemutató:
Megbeszélés szerint kérhető, a Dóm Tourist  Utazási  Irodában.
Garantált idopontban: Szabadtéri eloadási napokon, este 19.45-tol..

6 éves korig valamennyi szolgáltatásunk díjmentes!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Dómban, a toronyban csak saját idegenvezetőink tarthatnak bemutatót! Szíves megértésüket köszönjük!

Csoportos látogatási igényüket kérjük utazási irodánkban elore  jelezni.
Idegen nyelvű vezetés előzetes bejelentés alapján történik.

 

A Fogadalmi Templom története.

1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát. A házak 95%-a elpusztult. A következo év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek. Hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette. Forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban. A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték elbontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör toronyról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren. 1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, ám egy hónappal később a világháború miatt néhány évre leállt az építkezés. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-18". A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.

 

A templom bemutatása

A templom legfontosabb adatai: A templom titulusa: Magyarok Nagyasszonya Búcsúi ünnepe: október 8. A szegedi Dóm az egyetlen, a XX. században épült székesegyház Magyarországon. A torony magassága 81 m. A kupola külső magassága 53,6 m (mindkettőt a földszinti padozattól mérve). A templom legnagyobb külső hossza 80,8 m, szélessége a kereszthajónál 51 m. A Dómban található Magyarország 2. legnagyobb harangja, a 86 mázsás (pontosan: 8537 kg) Hősök harangja illetve Európa egyik legnagyobb templomi orgonája. A Dóm homlokzata: A felső-olaszországi neoromán stílusú késő eklektikus templom főhomlokzati timpanonjának csúcsán egy angyalok által közrefogott kereszt áll. Az alábbi tizenhárom lépcsőzetesen elhelyezett fülke között a pápaság és a királyság jelképe a két koronás alak. Az oromzaton egy görög kereszt látható, szárain az evangélisták jelképeivel. A kereszt alatt helyezkedik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer két mezője. A homlokzat közepén aranyozott mozaikháttér előtt, márványbaldachin alatt áll a templom titulusának, a Magyarok Védasszonyának márványszobra, Tóth István munkája. A szobrot két oldalról a tizenkét apostol mozaikképe fogja körül, melyeket Márton Ferenc tervei alapján Zsellér Imre készített. A képsorozat két végét az Alfa és az Omega, a görög abc első és utolsó betűje zárja le. A főbejárat baldachinjának oszlopait egy-egy oroszlánfigura tartja, őrizvén a magyar koronát és a pápai tiarát. A fokapu két vörösréz szárnyát 12-12 Ó - és Újszövetségi jelenetet ábrázoló dombormű díszíti. A bejárat mellett jobb oldalon Szent Gellért szobra áll, a vele szemben elhelyezett szoboralak Kapisztrán Szent Jánost ábrázolja. A két szélső bejárattól jobbra és balra elhelyezkedő Szent István és Szent László szobrokat Dávid István készítette. A fokaput hármas oszlop koszorúzza, felette a Genezáreti-tavi jelenet: Krisztus lecsendesíti a háborgó tengert. A templom két oldalbejárata a Béke és a háború kapuja, felettük a felirattal: "Venite adoremus" - "Jöjjetek imádkozni" illetve "Vae victis" - "Jaj a legyőzötteknek".

 

Körséta a templomba

A templomba lépve rögtön feltűnik a gazdag faldíszítés. A festési munkálatokat Foerk Ernő irányította, az o nevéhez fűződik többek között az Országház színtervének elkészítése is. A figurális, gondosan kimunkált üvegablakok az Országházban szintén tevékenykedő Róth Miksa művei, a kevésbé díszesek Zsellér Imre műhelyéből kerültek ki. A bal oldalon, a mécsesek mögött látható Fadrusz János: Krisztus a keresztfán című alkotása, melyet 1900-ban adományozott a művész a majdan felépülő templomnak. A legenda szerint az alkotó önmagát köttette egy keresztfára, majd az így készült fényképek alapján formázta meg Krisztust. A Fadrusz-kereszttől továbbhaladva, szintén a bal oldalon találjuk a Szent Gellért oltárt. Szent Gellért, a velencei származású bencés szerzetes volt a Csanádi Egyházmegye első püspöke és Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek tanítója, nevelője. A középső szoborfülkén látható Szent Gellért püspök és tanítványa, Szent Imre herceg szobra, jobb és baloldalon pedig Szent Istváné és Boldog Gizelláé. Az oltár körül Patay László 1980-ból származó, Szent Gellért életének eseményeit ábrázoló seccóit látjuk. Továbbsétálva a főoltár körüli teret, az apszist csodálhatjuk meg. A szembemiséző oltár 1992-ben készült el, az oltárasztal belsejében látható a két Szent Gellért-ereklye: egy lábszárcsont és egy combcsont, ezeken kívül pedig egy püspöksüveg és egy pásztorbot. A szentély hátsó részén áll az 1932-bol származó baldachinos főoltár, melyet az első püspök, Glattfelder Gyula ajándékozott Szegednek. Az oltár nagyrészt eltakarja Reisch Károly Magyarok védasszonya című freskóját. Följebb Márton Ferenc híres apszismozaikja, a Szentháromság látható. Felfelé továbbvezetve tekintetünket megcsodálhatjuk a mennyezeti boltíven található híres "Szögedi Szűrös Madonna" képet, melynek különlegessége, hogy Márton Ferenc cifra szűrben és szegedi papucsban ábrázolta Szűz Máriát. A kétoldalt mellette található falképek, az Utolsó vacsora és a Feltámadás Patay László munkái 1999-bol. A kupola alatt megállva szemügyre vehetjük Márton Ferenc freskóit, melyeket a kupola és a kupolát tartó boltívek találkozásánál levő mezőkbe, az ún. csegelyekbe festett: a négy sarkalatos erény, az erő a bölcsesség, a mértékletesség és az igazságosság szimbólumait. A kupola seccóját 2000-ben alkotta meg Patay László A Szentlélek eljövetele és kiáradása a magyar egyházra címmel. Ha hátratekintünk, rálátunk a karzatra és az orgonára, mely mintegy 10 000 sípjával Közép-Európa egyik legnagyobb templomi hangszere. A Szent Gellért oltárral szemben, a Tisza felőli oldalon találjuk a Szent Kereszt oltárt. 1924 és 1930 között főoltárként is funkcionált. Körülötte szintén Patay-seccókat látunk: bal oldalon az Angyali üdvözletet és Jézus születését, jobb oldalon a Kánai menyegzőt és a vak meggyógyítását ábrázolta a festőművész. Az oltártól jobbra gróf Klebelsberg Kunó legendás hírű vallás - és közoktatásügyi miniszter síremléke található, Ohmann Béla műve. (Klebelsberg az altemplomban van eltemetve, sírja közvetlenül ez alatt a síremlék alatt található.). A padsorok és a síremlék között áll a szentélyorgona játszóasztala, melyet elsősorban hétköznap és kevésbé ünnepélyes alkalmakkor használnak, a karzaton található játszóasztal helyett. A templom két oldalhajójában 2-2 mellékoltárt találunk: Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent István oltárait. Az oldalhajó végén, a Tisza felőli torony földszintjén rendezték be a Segítő Szuz Mária kápolnát, melynek Mária-szobra még az ősi Szent Demeter templomból származik. Ezzel szemben található a Demeter-kápolna, melynek névadója a Szent Demeter-oltár domborműve, Ohmann Béla alkotása, a templom egyik legkiválóbb szobrászati dísze.

 

Harangok

A Dóm város felőli tornyában négy harang található: a Lélekharang, a Szent Teréz, a Magyarok Nagyasszonya és a Szent Imre harang. A Szent Teréz harang nemrég megrepedt, a helyette öntött új harangot 2003. áprilisában szentelték fel. A megrongálódott régi Teréz-harang pedig a hátsó padsorok mögött tekinthető meg. A Dóm legnagyobb harangja, a Hősök harangja vagy Szent Gellért harang egyedül lakik a Tisza felőli toronyban. Öntésekor ez volt az ország legnagyobb harangja, ma a budapesti bazilika 110 mázsás Szent István harangja előzi meg. Hatalmas mérete miatt egy évben mindössze 7 alkalommal szólal meg: Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor, az év utolsó napján (hálaadáskor), Szent István király ünnepén, az árvíz és a világháborúban hősi halált haltak évfordulóján.

A lélekharang öntés éve: 1921
Súlya: 250 kg
Átmérője: 73 cm
hangolása: C 2

(új) Szent Teréz öntés éve: 2003
súlya: 580 kg
átmérője: 98 cm
hangolása: Asz 1

Magyarok Nagyasszonya öntés éve: 1996
súlya: 1020 kg
átmérője: 120 cm
hangolása: F 1

Szent Imre öntés éve: 1927
súlya: 2669 kg
átmérője: 165 cm
hangolása: C 1

Hősök harangja öntés éve: 1927
súlya: 8537 kg
átmérője: 245 cm
hangolása: F 0

Gyermekek kápolnája

A Segítő Szűz Mária kápolnát a szombat esti és a vasárnapi szentmisék alkalmával kinyitjuk, hogy a kisgyermekes családok számára nyugodt misehallgatást biztosítsunk. A kápolnában játékok, rajzolási lehetőség van a kisebb gyerekek számára, ugyanakkor a szülők kihangosítva hallgathatják a szentmisét.

 

Az Egyházmegye története

A Csanádi Egyházmegye története

 A Szent István államszervező munkásságának egyik legkiemelkedőbb tényezője volt a magyar egyházszervezet kialakítása. Összesen 10 egyházmegyét alapított, anyagi alapjukat bőséges birtokadományokkal, működésüket, s a keresztény hit terjesztését törvényekkel biztosította. Az esztergomi érsekség megalapításával István király kivonta e területeket a passaui püspök joghatósága alól és biztosította az ország egyházi függetlenségét. A politikai és védelmi szempontból egyaránt fontos Temesköz egyházmegyévé szervezése csak a tartományt uraló Ajtony vezér leverése után volt lehetséges. István a csatában győztes Csanád vezérre bízta a meghódított új tartomány világi igazgatását. Az o nevéből származik a központi székhely és a hozzá kapcsolódó vármegye új neve. A győzelem után 1030-ban István király előhívta Bakonybeli remeteségéből a nagy tudású bencés szerzetest, Gellértet, s Marosvárra küldte, hogy megkezdje az egyházmegye kiépítését ezen a területen. A dunántúli kolostorokból 12 társat vett maga mellé Gellért munkája segítésére. Az új püspökség székhelye Csanád (az egykori Marosvár) lett. Az első székesegyház a görög szertartású szerzetesek korábbi temploma volt. A templom  kicsinek bizonyult, ezért Gellért 1036-1038 körül új székesegyházat építetett, amelyet Szent György tiszteletére szenteltek fel. A régi templom a Szuz Mária tiszteletére szolgáló bencés apátság helye lett. E templomot jelölte ki Gellért temetkezési helyéül, hogy hamvai majdan a Szűzanya oltalma alatt nyugodjanak. Munkatársaival Gellért bejárta egyházmegyéje területét, tanították és megkeresztelték a népet, s megáldották templomok építésére kijelölt helyeket. A térítés sikerei következtében gyorsan gyarapodott a hívek száma, akiknek lelki gondozására a dunántúli kolostorokból hívott még szerzeteseket. Bár maga Gellért püspök nem tudott magyarul, s prédikációit is tolmács segítségével mondta el, fontosnak érezte, hogy népét a saját nyelvén szólítsák meg papjai. A rábízott magyar ifjakat különös gonddal neveltette, taníttatta, hogy "Isten vallása ne legyen idegen ültetvény e földön". A hittérítői munka István király alatt viszonylag békésen folyt, de amikor a szent király 1038. augusztus 15-én lehunyta szemét, Magyarország heves politikai harcok színtere lett. Erős kezű irányítás nélkül a pogányság ismét megerősödött a magyarok körében. A püspök 1046-ban útnak indult, hogy a számkivetésből az országba visszahívott Vazul fiakat fogadja, s meggyőze a reménybeli uralkodót a keresztény hit fenntartásáról. Mielőtt azonban találkozhattak volna, a püspököt egy fellázadt pogány csapat meggyilkolta. Gellért vértanúsága megrendítette András herceget, s amikor Fehérvárott királlyá koronázták I. András, 1046-1060), rendeletében a pogány szokások elhagyására és István törvényeinek maradéktalan betartására intett mindenkit. Gellért püspököt székében bencés rendtársai követték. A bencés monostorok voltak a műveltség és a lelkiség letéteményesei. A szerzetesi közösségeik Csanádon, Aracson és Oroszlámoson nem csak a hitélet gondozói voltak, hanem iskolafenntartók és mintagazdaságok is. 1241 májusában éri el a tatár hordák támadása az egyházmegye területét. Az általános pusztítástól nem menekült meg a székesegyház sem, de Gellért kőkoporsója megmenekült a rombolástól. Az újjáépítéskor az altemplomból a főoltár elé helyezik az ereklyéket őrző koporsót. A középkori egyházmegye területéről 9 szerzet 49 rendházáról maradt fenn emlék, de a török időket csak a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor élte túl. A gazdag középkori egyházi kultúrából csak igen kevés építészeti emlék maradt meg mára, romok formájában. Külön értéke van a szegedi Dömötör toronynak és a Kiszomboron feltárt körtemplom freskóinak. A két legfőbb ősi központ - Csanád és Arad - még romjaiban sem maradt meg. A Török Birodalom terjeszkedése során a XV. században mind közelebb jutott Magyarország határaihoz. A pogány előretörés megállítására III. Callixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett. Hazánkba küldte Kapisztrán János ferences szerzetest, aki tüzes szónoklataival sokakat szólított fegyverbe a török veszély ellen. A nagybirtokos Hunyadi János és Kapisztrán seregei egyesült erővel szabadították fel 1456-ban a török ostrom alól Nándorfehérvárt (ma: Belgrád, Szerbia-Montenegró). Ez a kudarc 70 évre visszavetette a török terjeszkedést, bár kisebb betörései elérték a Csanádi Püspökség területét is, állandó létbizonytalanságban tartva az itt élőket. A Dózsa György vezette parasztfelkelés során 1514-ben ismételten felégetik Csanád városát, s véglegesen eltűnnek Szent Gellértnek a székesegyházban őrzött ereklyéi. A fellázadt parasztseregek fogságba ejtik és kivégzik a Csáki Miklós püspököt is. Utóda a zavaros és véres idők ellenére újjáépíti a székesegyházat. 1526-ban Mohácsnál a törökök súlyos vereséget mérnek az egyesült magyar seregekre. A csatamezőn meghal a király, több főúr és főpap is, köztük a Csanádi püspök. Az országban két keresztény király vetélkedik a hatalomért, s ezt kihasználva a török könnyűszerrel hódít meg mind nagyobb területeket. 1552-ben Temesvár és Lippa után elesik Csanád vára is, az egyházmegye egésze török kézre kerül, s szervesen beépül a török közigazgatási rendszerbe. A török uralom alatt álló egyházmegye területére a püspökök nem léphettek be, így a távolból, helynökeik által gyakorolták püspöki joghatóságaikat. Általános gyakorlat azonban, hogy a Csanád püspöki szék egy ugródeszka csupán a magasabb méltóságok felé. A hívek lelki gondozását ezekben az évtizedekben az egyre fogyatkozó számú papság mellett ferencesek és bosnyák barátok, majd erdélyi jezsuiták látták el. A radnai és a szegedi Szűz Mária templomok ekkor lettek a szétszórtan élő katolikus hívek lelki központjai. A keresztény seregek küzdelmének eredményeként a XVIII. század elején kiűzik a törököt az egyházmegye területéről. Az újonnan felszabadított területeken az egykori birtokosok, így a püspökség is csak hosszas procedúra után kaphatják vissza birtokaikat vagy annak egy részét az ún. királyi Újszerzeményi Bizottságtól. Mivel még hét évtizeden át Bécs fenntartotta a katonai határőrvidék sajátos szervezetét, a Bánátot sem közjogilag, sem egyházilag nem engedték egyesíteni a többi magyar területtel. A püspök csak hosszas huzavona után kap joghatóságot az egykori Csanád egyházmegye teljes területére. Az ősi székhely, Csanád vára elpusztult. Az egyházmegyéjébe visszatérő püspök székhelye előbb Szeged, majd Temesvár lesz. Az egykori székesegyház helyén, Csanádon ma Szent Gellért szobra áll. Temesváron 1736 és 1775 között felépül az új székesegyház. Az ősi hagyományokat követve ezt a székesegyházat is Szent György vértanú tiszteletére szentelik fel. Az egyházmegye életének újjászervezésében kiemelkedő szerepet játszott a szegedi születésű Kőszeghy László püspök (1800-1828). Az egyházi közigazgatást átalakítva 6 fő esperességre és 18 esperesi kerületre osztotta az egyházmegyét. Temesváron papnevelő intézetet alapított a súlyos paphiány csökkentésére, s a szolgálatképtelen lelkipásztorok ellátására nyugdíjintézetet állított fel. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hívek anyanyelvükön hallhassák Isten igéjét, s igyekezett közvetlen kapcsolatot fenntartani papjaival és híveivel is. A XVIII. század első felében több hullámban érkeztek telepesek a felszabadított területekre. A kevés visszatérő magyar mellett nagy számban érkeztek német, bolgár, horvát, szerb, cseh, olasz és spanyol telepesek. Az első világháborút lezáró trianoni béke a Csanádi Püspökség életébe is hatalmas változást hozott: az új határok három részre osztották az egyházmegyét: A nagy kiterjedésű egyházmegyének a Tiszára és az Al-Dunára forduló része (67 plébánia) a Szerb-Horvát-Szlovén, későbbi nevén Jugoszláv Királyság fennhatósága alá került. A keleti, nagyobb rész (160 plébánia) a Román Királyság területéhez csatolódott, s csak a legkisebb rész, 33 plébánia maradt Magyarország területén .

Szeged-Csanádi Egyházmegye
története

A Moóri Glattfelder Gyula püspöknek (1911-1943) Temesváron egyre nehezebb környezetben kellett dolgoznia, míg 1923-ban az Apostoli Szentszék rendelete Magyarországot és Szegedet jelölte ki székhelyéül. Szegedet a kultuszminiszterrel Klebelsberg Kunó gróffal együttműködve hamarosan a Dél-alföld méltó kulturális és egyházi központjává építik ki. Püspöki palotát és szemináriumot épít, illetve folytatja a szegediek fogadalmából született templom felépítését. 1930-ban Velencébe zarándokol, s onnan Szent Gellért ereklyét hoz a felszentelendő új templom oltárára. Díszes külsőségek között, 1930. október 24-én szentelik fel a templomot, mely építészetében és berendezésében is kiemelkedő alkotás. A Fogadalmi Templomot 1931-ben a Szentszék székesegyházi rangra emeli. Az Apostoli Szentszék 1952-ben a volt Nagyváradi Egyházmegye magyarországi részét is a csanádi püspök fennhatósága alá helyezte. 1981-ben Szeged neve is belekerül az egyházmegye nevébe. A Szeged-Csanádi Egyházmegye 1993 óta II. János Pál pápa "Hungarorum Gens" címen kiadott Apostoli Konstitúciója alapján Csongrád és Békés megye területét foglalja magába.

Az egyházmegye főpásztora 1987 óta Gyulay Endre.

 

Szabadtéri Játékok

A XX. század első felében Európa nagy szellemi centrumaiban egyre divatosabbá váltak a különböző kulturális értékekre, hagyományokra épülő fesztiválok, valamint a nagyszabású szabadtéri rendezvények. A külföldi rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallta. Magyarországon az elsők között indították útjára az immár több mint hetven éves múlttal rendelkező nyári színházat, a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta. A "főpróbára" a lehetőséget a Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra - Magyar Passió - 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások töretlen sikerrel minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A sikersorozatnak a II. világháború vetett véget, az 1939-es nyár után 20 évig csöndes lett a tér. Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára, s azon az estén a Hunyadi László dallamaival megkezdődött a Szegedi Szabadtéri Játékok máig tartó második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es tiszai nagyárvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. Az "újkori" játékok több mint 40 éve alatt - 142 darab 657 előadására - több mint 3 millióan voltak kíváncsiak. A Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta az "ország legnagyobb szabadtéri színháza" címet, amelyet mind a mai napig méltán meg is tartott.

Elérhetőség

Igazgatóság:

Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező KHT.
Igazgató: Bátyai Edina
Általános igazgatóhelyettes: Herczeg Tamás
Művészeti titkár: Csigér Marianna
Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 2.
Levélcím: 6701 Szeged, Pf. 2260
Tel./Fax: +36-62/471-411
Tel.: +36-62/471-169

Email: titkarsag@szegediszabadteri.hu
Web: www.szegediszabadteri.hu; www.szabadteriszeged.hu
Jegyértékesítés

 

Móra Ferenc Múzeum

Az ország egyik leggazdagabb régészeti gyűjteménye a névadó  író-régész-múzeumigazgató munkásságát dicsérő Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.). Változatos képzőművészeti, és természettudományi-, Csongrád megye népművészetéről képet adó anyaggal, patikatörténeti  kiállítással, képgyűjteménnyel és a mai magyar szobrászat jeles alkotásaival. A város történetének kőemlékeit a Vármúzeum-kőtárban (Stefánia sétány) az 1882-ben lebontott Szegedi Vár egyetlen megmaradt részében gyűjtötték össze.

A Csongrád Megyei Múzeum
Szervezet állandó kiállításai, programjai

Móra Ferenc Múzeum
6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.
Telefon: 62/549-040/ Fax: 62/549-061
Nyitva: 10-17 óráig, hétfő szünnap
Belépődíj:
Felnőtt: 400,- Ft
Nyugdíjas: 200,- Ft
Diák: diákigazolvánnyal a kiállítások vidéken és Szegeden is ingyen látogathatóak!

Állandó kiállítások:

Lucs Ferenc képgyűjteménye
Patikatörténeti kiállítás
"Csak egy Földünk van" (természettudományi kiállítás)
A múzeum törzsanyagának képei és szobrai
Móra emlékszoba
"... avarnak mondták magukat ..." (régészeti kiállítás)
Csongrád megye népművészete (néprajzi kiállítás)

Fekete-ház

6720 Szeged, Somogyi u. 13.
Telefon/Fax: 62/425-872
Nyitva: 10-17 óráig, hétfő szünnap
Belépődíj:
Felnőtt: 200,- Ft Nyugdíjas: 100,- Ft
Diák: diákigazolvánnyal a kiállítások vidéken és Szegeden is ingyen látogathatóak!

Állandó kiállítások:

Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945
Kass Galéria
6720 Szeged, Vár u. 7.
Telefon: 62/420-303
Nyitva: 10-17 óráig, hétfő szünnap
Belépődíj:
Felnőtt: 200,- Ft
Nyugdíjas: 100,- Ft
Diák: diákigazolvánnyal a kiállítások vidéken és Szegeden is ingyen látogathatóak!

Állandó kiállítás:

Kass János grafikusművész alkotásai
Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása
6722 Szeged, Bécsi krt. 11/A
Telefon: 62/421-948
Nyitva: 10-14 óráig, hétfő szünnap
Belépődíj:
Felnőtt: 200,- Ft
Nyugdíjas: 100,- Ft
Diák: diákigazolvánnyal a kiállítások vidéken és Szegeden is ingyen látogathatóak!

 

Vadaspark

A Pro Natura díjas állatkert a legfiatalabb és a legnagyobb területű Magyarországon (40,5 ha). Erdő, gyepes terület mellett tavak, vizes élőhelyek is vannak területén, ami így önmagában is természeti értéket képvisel, gazdag természetes élővilággal. Az itt vadon élő állatok számát és életlehetőségeit odúk kihelyezésével illetve téli táplálással is igyekeznek bővíteni. Természetvédelmi vállalásai között az oktatás, a mentőmunka mellett fontos helyet kap a veszélyeztetett fajok megőrzésében történő szerep vállalása. A dél-amerikai karmos majmok tartásában és tenyésztésében európai hírűek eredményeik. Földrajzi elvű bemutatójuk leglátványosabb része a dél-amerikai rész, ahol a természetes adottságokat jól használva alakították ki az állatok nagy területű elhelyezési helyeit. Jövendő gyűjteményi céljaik közé tartozik a kistestű főemlősökkel, a ragadozó állatokkal és a madarakkal való foglalkozás, és egy terrárium-inszektárium ház építése, illetve számos állattartó hely korszerűsítése, jól átgondolt gyűjteményi terv alapján. A Szegedi Vadaspark az ember és a természet találkozási helye kíván lenni, ahol mindenki megismerkedhet a távoli, egzotikus tájak különleges, ritka állataival éppúgy, mint a hazai élővilág ezernyi titokzatos csodájával. Pillantson be az életünkbe, gyönyörködjön a szép állatokban, ismerje meg munkánkat céljainkat, elképzeléseinket!

Általános információk

Szegedi Vadasparkért Alapítvány
6701 Szeged Pf.: 724
Citibank: 10800014-40000005-01884839
Adószám:19083694-1-06

Nyitva tartásra vonatkozó információk

Az állatkert egész évben minden nap reggel 9-től napnyugtáig tart nyitva.
Áraink 2005. március 15-től érvényesek.

Jegyekre, bérletekre vonatkozó információk

3 év alatti gyermekek számára a belépés ingyenes!

A Szegedi Vadaspark az ország legfiatalabb állatkertje. 15 évvel ezelőtt , 1989. májusában, gyermeknapon nyitottuk meg kapunkat a látogatók előtt. Az óta folyamatosan fejlődünk, jelenleg csaknem száz állatfaj több mint négyszáz egyede szerepel gyűjteményünkben. Sok, nemzetközi téren is ritkaságszámba menő, kihalástól veszélyeztetett állattal, elsősorban dél-amerikai majomfélével találkozhat az évi mintegy százhúszezer látogatónk. Igen jó természeti adottságokkal rendelkezünk, mert a terület nagyrészét egy gyönyörű elegyes erdő borítja, ahol a leggyakoribb kocsányos tölgy mellett megtalálható a magas kőris, a kis- és nagylevelű hárs, a korai juhar, a mezei szil és még számos más növény. Az állatvilág is igen gazdag, különösen sok madár él a parkban, de pl. őzek, rókák, mókusok is előfordulnak.A Vadaspark fejlesztése során egyik legfontosabb feladatnak tekintjük ezen meglévő természeti értékek megóvását, sőt gyarapítását. Igen nagy öröm számunkra, hogy a 2000. év kezdetére területünk újabb 20 hektárral, közte három tóval bővült, így összesen 45 hektár rendkívül változatos természeti környezet áll rendelkezésünkre elképzeléseink megvalósításához. A viszonylag nagy terület lehetővé teszi, hogy állataink zömét nagy, sokszor több ezer négyzetméter kitevő, természetszerű kifutókban mutathassuk be, ahol például még a majmok többsége is 15-20 méter magas fákon tornászhat. Egyik elsődleges célunk az, hogy valamennyi meglévő állatunknak a legrövidebb idon belül a fent leírtakhoz hasonló elhelyezési körülményeket tudjunk biztosítani. Igen fontosnak tartjuk a természetvédelmi oktatást nevelést, valamint a kihalástólveszélyeztetett fajok megmentésében való közvetlen részvételt. Főállású zoopedagógusunk évente több száz gyerekcsoport részére tart foglalkozásokat, de a főiskolások számára is tartunk képzéseket. A Szegedi Vadaspark tagja az Európai Állatkertek Szövetségének (EAZA) és a Magyar Állatkertek Szövetségének ( MÁSZ). Több, mint egy tucat olyan állatfajunk van, amellyel részt veszünk az Európai Fajmegmento Programban (EEP), sőt a fehérarcú selyemmajmocska ( Callithrix geoffroyi ) nemzetközi törzskönyvét is Parkunkban vezetjük, és mi végezzük ezen faj tenyésztésének európai koordinációját is.Nagyon jó együttműködést alakítottunk ki a régió nemzeti parkjaival, s a sérült hazai védett állatokat befogadjuk, gyógykezeljük és ápoljuk, s utána, ha ez lehetséges, a nemzeti park munkatársaival közösen, újra szabadon engedjük őket .Parkunkban 29 főállású és egy négyórás munkatárs dolgozik. Szeged Város önálló gazdálkodású intézményeként éves költségvetésünk a fejlesztésekkel együtt 130-140 millió Ft., melyből a működési költségeknek valamivel több, mint ötven százalékát a város adja támogatásként, a többit nekünk kell kigazdálkodnunk. Fejlesztéseinket részben városi támogatásból, részben pályázati forrásokból, illetve szponzori és alapítványi támogatásokból valósítjuk meg. Igen örvendetes, hogy a 2004-2006-ig terjedő időszakra Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése összesen 100 millió Ft. fejlesztési támogatást szavazott meg, melyből az első évben Dél-Amerika házat és oroszlán-bemutatót kívánunk építeni, a második évben a dél alföldi parasztudvar kialakítását tervezzük, illetve bővítjük az Afrika bemutatót. A harmadik évben terveink szerint elkészül az új főbejárat és egy akvárium-terrárium épület is. Mindezek megvalósításához azonban a városi támogatás és a pályázati források mellett egyéb segítségre is szükségünk van .Van egy közérdekű alapítványunk, a Szegedi Vadasparkért Alapítvány, amelynek a számlájára befizetett összegeket elsősorban az új fejlesztések megvalósítására fordítjuk.

Szegedi Vadasparkért Alapítvány
6701 Szeged Pf.: 724
Citibank: 10800014-40000005-01884839
Adószám:19083694-1-06

Az alábbiakban csak néhány érdekes állatot emelünk ki a sok közül, de részletesebben szólunk a Dél-Amerika bemutatónkról, amely igazi különlegességnek számít.

Utazás Dél-Amerikába Az erdőben kanyargó ösvényen először a Brazília középső részét borító száraz füves, bozótosok jellegzetes állatával, a sörényes farkassal találkozhatunk, amely Magyarországon csak nálunk látható, állatkertben ritka, az Európai Fajmegmento Programban ( EEP ) szereplő faj. Az apró rágcsálókon és madarakon kívül viszonylag nagy mennyiségű növényi táplálékot is fogyaszt. Rövidesen kiérünk az argentin pampákra, ahol - éppúgy, mint a vadonban - a teve-félék családjába tartozó guanakók (Láma guanicoe) együtt legelnek a futómadár nandukkal ( Rhea americana ) és a nagytestu rágcsálókkal, a marákkal ( Dolichotis patagonum. Ugyancsak ezen a részen látható a föd legnagyobb testű rágcsálója, az 50 kg-nál is nagyobb súlyt elérő capybara vagy más néven vízidisznó,( Hydrochoreus), a pompázatos chilei flamingó, ( Phoenicopterus chileaensis ) és még sok más vízimadár.Ezután egy kis kert mellett haladunk el, ahol tavasztól őszig olyan jellegzetes Dél-Amerikai kultúrnövényeket láthatunk, mint például az ősi kukorica ( Zea mexicana ), az édesburgonya (Ipomoea batatas), az amaránt ( Amaranthus caudatus), a földcseresznye (Physalis peruviana) és egyebek.Balról az óriás kaktuszok jelzik, hogy az Andok magas hegyinek állatvilága következik.A kecses, szélvészgyors vikunyák ( Lama vicugna) 5-6 ezer magasságban is megélnek, s a ritka levegő ellenére kitartó vágtázók. A földön a legfinomabb kelméket az ö gyapjukból szövik. Majdnem ez okozta vesztüket is, de ma már élőhelyükön szigorú védelem alatt állnak. Magyarországon csak itt látható ez az Európai Fajmegmento Program ( EEP) keretébe tartozó faj.A két ősi indián háziállat az ugyancsak csodálatos gyapjút adó alpaka (Lama pacos) és a régmúlt időkben a szekeret helyettesítő, teherhordó láma ( Lama glama ) megtekintése után az Amazonas menti őserdőkbe jutunk.A tapírok ( Tapirus terrestris ) tava mellett az őserdők jellegzetes vaddisznói az örvös pekarik ( Tayassu tayacu ) legelnek. Az aljnövényzetben fellelhető gyümölcsöket, gumókat, gyökereket, hajtásokat, gerinces és gerinctelen állatokat egyaránt elfogyasztják. Elkóborolt egyedei a ragadozók kedvenc zsákmányai, bár falkában nemegyszer még a jaguárral is szembeszállnak.A pekarik után a majmok világa következik. A villanypásztorral körbekerített erdőrészekben a rendkívül intelligens csuklyás majmok ( Cebus apella ), a bámulatos mászóteljesítményre képes pókmajmok ( Ateles spp.) éppúgy megfigyelhetők, mint az Európában csak néhány állatkertben látható, különleges ritkaságnak számító bőgőmajom ( Alouatta caraya )A majomerdőt elhagyva a hatalmas termetű, színpompás tollazatú zöldszárnyú ara (Arachloroptera ) papagájok ricsaja fogad bennünket. A több mint negyven állat részére az idén készült el a tekintélyes nagyságú ház és a hozzá tartozó tágas külső röpde.A Dél-Amerika bemutató a trópusi háznál ér véget, ahol az esőerdok csodálatos kis majmocskái tekinthetők meg. Ebben a Magyarországon egyedülálló gyűjteményben szinte minden állat kihalástól veszélyeztetett, különleges ritkaság. Ilyenek például a Brazília keleti partvidéki őserdőiben élő, rendkívül veszélyeztetett oroszlán majmocskák, az arany oroszlán tamarin ( Leontopithecus rosalia ) és az aranyfejű oroszlán tamarin ( Leontopithecus chrysomelas ) , melyek megmentésére világméretű tenyészprogramot dolgoztak ki, s a fogságban született állatokból már többet sikerült az eredeti élőhelyre visszatelepíteni. De itt látható a fehérarcú selyemmajmocska ( Callithrix geoffroyi ) melynek nemzetközi törzskönyvét és európai fajkoordinációját a Szegedi Vadasparkban végezzükA látványos frizurával rendelkező lisztmajmocska ( Saguinus oedipus ) nevét a híres magyar zeneszerző után kapta, s ugyancsak veszélyeztetett, akárcsak a Goeldi-féle ugrótamarin (Callimico goeldi ), az ezüstös selyemmajmocska ( Callithrix argentata ) vagy az aranykezu tamarin ( Saguinus midas )

 

Új Zsinagóga

A Klauzál térről kiinduló Kígyó utcán, rövid sétával jutunk el a századfordulón mór-szecessziós stílusban épült, monumentális Zsinagógához. A festett üvegablakok, a művészien faragott padok, az egymással harmonizáló elefánt-csontfehér, kék és arany díszítések, mind Löw Immánuel elképzelései alapján készültek. A márványoltár záróköve jeruzsálemi márványból készült, a frigyszekrény ajtaja Nílus menti akácfából, melynek kilenc rekeszében 18 tóratekercset ôriznek. A festett üvegablakok és a belsô ornamentika Róth Miksa műhelyében készültek. A Hajnóczy utcában találjuk a klasszicizmus építészetének egyik legszebb szegedi emlékét a régi zsinagógát.

ÚJ ZSINAGÓGA - Hajnóczy u.

Nyitva:

Ápr. 01 - Szept. 30.:
H-P: 10 - 12h 13 -17h
Szo: zárva,
V: 10 - 12h 13 - 17h

Jan. 01 - Márc. 31.:
H-P: 10-14h
Sz: zárva,
V: 10-14h

Okt. 01 - Dec. 31.:
H-P 10-14h
Szo: zárva,
V:10-14h

Tel.: 62/423-849

Szegedi Nemzeti Színház

A Kass Szállóval szemben látható a Szegedi Nemzeti Színház városképi jelentőségű épülete, melyet ugyanúgy, mint a budapesti Vígszínházat a híres bécsi színházépítő, tervező páros Hellmer és Fellner tervezett eklektikus-neobarokk stílusban. 1883-ban nyílt meg, de 1885-ben leégett és 1886-ban  ismét megnyitotta kapuit. A homlokzatát Erkel Ferenc és Katona József szobrai díszítik, melyek Tápai Antal alkotásai. Belül a mennyezet freskóit Vajda Zsigmond festette. Meg kell említeni néhány nagy színész egyéniséget, akik itt léptek fel: Fedák Sári, Hegedűs Gyula, Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, valamint az opera műfajának olyan kimagasló egyéniségei, mint Simándy József, Komlóssy Erzsébet és még sokan mások. Ma a színházban próza-, opera- és balett-tagozat is működik.

Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítása:

Bécsi krt. 11/a.
Tel.: 62/421-948
Nyitva:  K-V.: 10-14 h
H.: zárva

 

Kass Szálló

A Dózsa György utca és a Stefánia találkozásánál áll az egykori Kass Szálló, melyet Kass János neves grafikusművészünk nagyapja építtetett 1897-ben. Az épületben fényűzően berendezett kávéház, étterem és szálloda működött A család a gazdasági válság idején eladta az épületet egy részvénytársaságnak, amely 1934-tôl Hungária néven újra megnyitotta a szállodát. Az új, immár harmadik Hungária Szálló megnyitásakor, 1977-ben  újra bezárták az épületet, mely azóta sem nyitott meg. Az épület előtt áll Dankó Pista híres nótaszerző és zenész szobra, Margó Ede alkotása.

KASS GALÉRIA - Vár u. 7.

Nyitva: V: 10-17 h

 

Széchenyi tér

Kezdjük sétánkat Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb terén a Széchenyi téren. A Tisza felöli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), melynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márvány-táblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György). A túloldalon a Városházával szemben helyezkednek el az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja. A tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, mely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult itt meg. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.

Füvészkert

A Füvészkertet 1922-ben, a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözését követően alapította dr. Győrffy István professzor a Szeged várostól kapott 20 kh-as területen. A kert fennállásának első tíz évében kialakították a nagy tó medrét, "hegyvidéket" emeltek a kitermelt földből, megépültek az első szaporító üvegházak és működésbe lépett az artézi kút is. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény magvaiból először 1931-ben készült cserekollekció, amely révén számos új növényfajjal gazdagodott a kert. A szegedi füvészkert első, s a mai napig is egyik különleges látványosságot nyújtó növényét, az indiai szent lótuszt 1932-ben telepítette át Győrffy professzor a földeáki kastélypark tavából a Füvészkertbe. Amint a tó környékének betelepítése befejeződött, a kert megnyílt az érdeklődő látogatók számára is. A kert vezetését 1940-ben Dr. Greguss Pál professzor vette át. Negyedszázados tevékenysége alatt jött létre a kert nagyobbik részének mai formája, a tavakat övező park, a rózsakert és az arborétum. Az ő nevéhez fűződik a kert másik nevezetessége, az Európában még ma is ritkaságszámba menő szecsuani ősfenyő (Metasequoia glyptostroboides) betelepítése is. Az első bemutató üvegházak az ötvenes évek elején épültek, mára a téli hónapokban fóliával fedett, nyáron szabadon bejárható területekkel bővült, bennük a legfontosabb trópusi dísz-és haszonnövények gyűjteményét helyezték el .A Füvészkert területe 1968-ban 10 kh-dal növekedett. Itt kapott helyet a Magyarországon azóta is egyedülálló, hazai erdőtársulásokat bemutató gyűjtemény, továbbá a rendszertani gyűjtemény és az évelők kertje. Erdélyi mesterek faragták a kert 70 éves fennállása alkalmából készített székelykaput, amely a kert főbejáratát díszíti.

Főbb egységek:

• A park bemutatja a Füvészkert legrégebben telepített specialitásait, legöregebb fáit. Látványos része a tó, benne júliusban és augusztusban teljes pompájában csodálhatjuk meg az indiai lótuszt (Nelumbo nucifera). A tóparti sziklakertek igazi szépsége kora tavasszal mutatkozik meg.
• Rózsakert: 25 rózsafajta illatát, szín- és formagazdagságát élvezhetik a kert látogatói.
• Erdőtársulások: a hazai társulások legfontosabb fás szárú fajait mutatják be.
• Termesztett növények: A gyűjtemény gabonaféléket és ezek ősi fajait, zöldség-, fűszer- és gyógynövényeket, valamint egzotikus élelmiszernövényeket mutat be.
• Évelő növények: 300 fajt számlál a gyűjtemény.
• Rendszertani gyűjtemények: A lágyszárú növényeket bemutató ágyásokban helyeztük el. A fák és cserjék rendszertani csoportosításban az arborétumban találhatók.
• Kutatási területünkön egyre növekvő számban láthatók a hazai flóra védett fajai, amelyek a bemutatás mellett szaporodásbiológiai vizsgálatok alanyai is.
• Üvegházi gyűjtemények: pozsgások, kaktuszok, bromélia-félék, trópusi mediterrán haszonnövények, levéldísznövények, harasztgyűjtemény stb. mellett számos több méter magas pálma- és szágópálmafa teszi változatossá a gyűjteményt.

Címe: 6700 Szeged, Lövölde út 42.
Kezelője: József Attila Tudományegyetem Növénytani Tanszéke
Telefon: 62/544-236
Telefax: 62/544-236
E-mail: Mihalik@bio.u-szeged.hu
http://www.sci.u-szeged
Terület: 17 ha
Taxonok száma: 2500
Nyitva tartás: naponta 10-18 óra között.
Az üvegházak óránként induló csoportokkal látogathatók.
Belépődíj: van.
Szakvezetés: csak előzetes egyeztetés alapján.
Megközelítése: 70-es városi autóbusszal.

 

Szeged környékének nevezetességei, természeti értékei

Tiszai ártér, Algyő

A Tisza árterének nyárfaerdeiből, füzeseiből és a közeli Fehér-tóról járnak vadászgatni a szürkegémek, bíbicek, kócsagok a régi vasúti híd, meg a 47-es út szögletében kialakult, kis mesterséges tólánchoz.

Száraz években gulipán és széki lile fészkel az alig egyhektáros agyagos-vizes laposban. A költés rendszerint sikeres, csak ha esős nyarak járnak, pusztul el az "árvíztől" fészekaljuk. Itt, a híd lábánál, tábla állítja meg az utazót: a Gyevi kócsaghoz címzett szabadidőhajóhoz invitál a jelzés, a kék alapon fehér kiskócsag. A hajdani híres vadmadár rajza emlékeztet a tiszai ősmocsarak gazdag élővilágára.
Lakatos Károly 1897-ben Szegeden megjelent "Természeti és vadászképek" című könyvében elsiratja a táj élővilágát. "Hová lett a régi kép, hová a csillámló vizek, suttogó nádasok, sárga s kék virágok tarka flórája innét? - kacsák, sneffek, gémek, sirályok százai, ezrei!" Szerencsére, szigetekként, kisebb-nagyobb, természetközeli élőhelyeken fönnmaradt a régi élővilág.

Algyőn előttünk szárnyalnak a Tisza fölött a hófehér selyemfátyolra emlékeztető kócsagok, bakcsók üldögélnek a halászok varsakaróin. Szürkegém száll saséri fészektelepe felé, dankasirályok és sárgalábú "tengeri" sirályok kémlelnek halebéd után. Halászcsér viszi csőrében a kicsiny, vízháti keszeget, csókák csacsognak az ártéri füzesek odvainál. Kék-zöldszárnyú szitakötő lebeg a vízparton, s rájuk vadászik a közeli gyurgyalag-telep tarka-színes sárkányrepülős madara. Jégmadár surran élesen fütyülve a Tisza felett, s partifecskék etetik kiröpült kicsinyeiket a népes szúnyoghaddal.

Szegedi Fehér-tó

A Fehér-tó, mely a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) részét képezi kiterjedése mintegy 14 négyzetkilométer. A tó közvetlen környékén homok, lösz és fekete föld keverednek a szikes rétekkel, vakszikes foltokkal, lápos-mocsaras területekkel. Az ősszikes élőhelyek már csak kis területen, szigetszerűen helyezkednek el, többi részén halastavak létesültek. Gazdag madárvilág jellemzi, mintegy 280 fajt mutattak ki a Fehér-tón fészkelő, átvonuló, téli vendég és a ritkán előforduló madarak statisztikájában.

Értékeinek sorát a szatymazi temetődomb nyitja, mely egy i.e. 2000 körül emelt bronzkori sírhalom, kurgán. Kultúrtörténeti jelentőségén túlmenően olyan ősi növényzettel rendelkezik, melyben megtalálható a fehéres csűdfű, a macskahere, a taréjos tarackbúza, a csuklyás ibolya, a csattogó szamóca, a kunkorgó árvalányhaj. Nyílik itt a törpe nőszirom, valamint az illatos kakukkfű.

Magának a tónak az első okleveles említése 1075-ből való. Területét még a múlt század elején is rendszeresen elárasztotta a Tisza. A folyó szabályozása után a védtöltések többek között a Fehér-tó vízutánpótlásának is akadályt állítottak. Beretzk Péter MÁV főorvosnak köszönhetően Szeged városa a Fehér-tó egy részét 1935-ben helyi védettség alá helyezte. 1939-ben a földművelésügyi miniszter is jóváhagyta a felterjesztést, sőt megnövelte a védett terület nagyságát. Közben a halgazdaság folyamatosan épült, terjeszkedett. Ez a későbbiekben számos ellentét forrásává vált. Ilyen például a kormoránok nagymértékű halfogyasztása. A madarak fészkelését nehezíti a halastavak tavaszi elárasztása, mely elmossa a fészkeket. A mélyedések tiszta vízzel való rendszeres feltöltése a nátriumsókat is kimosta a területről. Ezt mutatja az, hogy a sziki bárányparéjoss-csenkeszes-zsázsás növénytársulást felváltották a sziki sásos, gyékényes nádasok társulásai.

Túravezetés a Fehér-tónál:

A terület fokozottan védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként a Ramsari Egyezmény része. Csak szakvezetővel vagy írásos engedéllyel látogatható. A túrák a szatymazi temetődomb közelében létesült oktatóközponttól indulnak, s érintve a korom-szigeti kilátótornyot a tavak közé vezetnek.

Túravezető: Ábrahám Krisztián

Tel: 30/638-0297
Email: knpi@axelero.hu

Túravezetés díja csoportok részére (a Kunsági Nemzeti Park többi területére is vonatkozik):

30 főig vonatkozó díjszabás:
Felnőtt csoportok:  15.000 Ft
Diák, nyugdíjas, természetjáró:  10.000 Ft
Idegen nyelvű szakevezetés:  35.000 Ft (angol, német)

45 főig vonatkozó díjszabás:
Felnőtt csoportok (max. 45 fő):  +500 Ft/fő
Diák, nyugdíjas, természetjáró:  +300 Ft/fő
Idegen nyelvű szakevezetés:  +300 Ft/fő (angol, német)

Szombat, vasárnap 50% felár fizetendő

Nyílt túrák egyéni és családos turisták részére (Túranaptár)
Felnőtt:              600Ft/fő
Diák, nyugdíjas: 400Ft/fő
Családi jegy:     1200Ft/család

A túrák átlagos időtartama 3-5 óra.
A díjak az ÁFA tartalmazzák

Programok

Április 1.
"Nász a természetben" Csaj-tó
Ábrahám Krisztián

Április 22.
Mártélyi Tájvédelmi Körzet
Somodi István

Április 29.
"Fészekrakók" -Fehér-tó
Ábrahám Krisztián

Május 6.
"Nyomkereső"-túra- Péteri-tó
Ábrahám Krisztián

Május 13.
Ásotthalmi "Csodarét"
Krnács György

Augusztus 26.
"Fiókales" Csaj-tó
Ábrahám Krisztián

Szeptember 16.
Természetvédelmi őrjárat a Fehér-tónál
Ábrahám Krisztián

Szeptember 30-október 1.
Madármegfigyelő napok
Kelemen-szék
Alpári-rét
Csaj-tó
Kolon-tó
Péteri-tó
Fehér-tó
Büdös-szék

Október 14.
Tőserdő
Bártol István

November 4.
Darules a Fehér-tónál
Borosné Szabó Ágnes-Ábrahám Krisztián

Kiskunsági Nemzeti Park és Természet Háza Igazgatósága - Nemzeti park központi elérhetősége:

6000.Kecskemét, Liszt F.u.19.
Információ: Tel.: (76) 482-611, fax: (76) 481-074

Kiskunsági Nemzeti Park Területi Iroda - Helyi iroda, Fehér-tóhoz kapcsolódó elérhetőség
6724 Szeged, Föltámadás u. 29.
Tel./fax: (62) 498-058
Email: knpi@axelero.hu

További információk és források:
http://www.knp.hu
http://www.sulinet.hu/termved/kiskunsag/pusztaszertk.html

 

Szeged környékének nevezetességei

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Az itt található anyagok az Emlékpark honlapjáról származnak
www.opusztaszer.hu

Szertől Ópusztaszerig
- rövid történeti áttekintés -

Ami a középkor folyamán igazi rangot adott a térségnek, az az a korában nagyjelentőségű kulturális központnak számító bencés monostortemplom, melynek legelső elődje körül már a XI. században jelentős település virágzott. Minthogy királyi út mentén feküdt - mely a Balkánról Szegeden át Budára vezetett - erős gazdasággal bírhatott. Szer a XV. századra vámszedési és vásártartási joggal rendelkező, központi mezővárosa lett a térségnek. A török 1526-os átvonulását még átvészelte a település, ám a tizenötéves háború megpecsételte sorsát. A lakosság elmenekült, a török helyőrséget telepített a monostor maradványaiba. A XVI-XVII. század fordulójától már Puszta Szerként emlegették a területet.

A XVIII. századtól, a felvilágosodás jegyében indult meg hazánkban is a tudományosnak tekinthető (írott forrásokra támaszkodó és hivatkozó) történetkutatás. Ekkor kerül ismét a figyelem központjába az első országgyűlés színhelye. Számos tudományos és tudományoskodó munka íródik ebben az időben Szerről.

Az, hogy "Pusztaszeren, ősi alkotmánynak keletkeztének egyik történeti nevezetességű színhelyén, országos emlék állíttatása elrendeltessék", Kecskemét városának jutott először eszébe 1861-ben, ám igazi szellemi tőkét nem tudott az ügyből kovácsolni. Ferenc József az 1870-es években címzetes pusztaszeri apáttá nevezte ki Göndöcs Benedek, gyulai főesperest, felújítván az egykori méltóságot. A közéleti szereplést országgyűlési képviselőként is felvállaló pap 1882-ben a kor legnevesebb régészével, Rómer Flórissal megkezdte az egykori monostor romjain az ásatásokat, melynek eredményeiről tájékoztatta a képviselőházat is, egyben kérte, hogy emlékpark létesüljön Pusztaszeren. Minthogy a honfoglalás millenniumának megünneplése már napirenden volt a magyar társadalom vezető köreiben, igen nagy érdeklődés és pártolás övezte az ügyet. Ebben az évben már Szeged is mozgolódott, s saját különleges felelősségéről cikkezett a leendő emlékhely kapcsán.

Az 1896. VIII. tc.-ben rendelte el az országgyűlés emlékhely állítását Pusztaszeren a honszerzés ezredik évfordulója alkalmából. Az alapkövet június 27-én világraszóló ünnepség közepette helyezték el, noha a mai emlékmű elkészültéig még jó egy évig várni kellett.

1897-ben egy magát - összejöveteleik napjára és taglétszámukra utalva -"Szombatosok huszonegyes társaságá"-nak nevező csoportosulás elhatározta, hogy kimenvén az Árpád-szoborhoz ünnepséget tartanak neves vendégek és szónokok meghívásával. Az augusztus 8-i eseménynek olyan nagy sikere volt, hogy hagyomány lett. Minden év augusztusában megrendezték az ún. szobori búcsút.

1902-ben új, szegedi székhelyű szervezet alakult Pusztaszeri Árpád Egyesület néven azzal a céllal, hogy ébren tartsa a honszerző iránti kegyeletet és hálát, valamint hogy az apátság romjain felépítsen egy monumentális templomot Árpád tiszteletére. Ám szűkös anyagi lehetőségeik miatt a szobori búcsúk megrendezésén túl csak egy rövid ásatásra futotta a fejedelem halálának ezredik évfordulóján, 1907-ben.

A háború és a tanácsköztársaság erősen visszavetette a Pusztaszer körüli lelkesedést, s csak a trianoni katasztrófa nyomán éledő neonacionalizmus motiválta Árpád-kultusz adott neki új lendületet. Különösen 1936-ban, amikor a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal, akinek családja akkor már csaknem másfél százada birtokolta a területet. A szerződés 29,5 hold területet bocsátott haszonbérbe az egyesület rendelkezésére. Ezen a területen hozták létre a Nemzeti Árpád Ligetet. Ásatások indultak, cserkész- és leventetáborokat rendeztek, artézi kutat fúrtak Árpád kútja néven, székely kaput emeltek, emlékmúzeumot terveztek.

A második világháború azonban újra gátat vetett az elképzeléseknek. Az 1945-ös földosztás után, a kommunista időszak legkeményebb éveiben egyáltalán nem lehetett szó megemlékezésekről. Az 56-os forradalom után munkás-paraszt találkozók hirdették a szocialista építkezés eredményeit az Árpád-emlékmű árnyékában.

A jelenlegi emlékpark gondolata 1970-ben született Erdei Ferenc hathatós közreműködésével. Ettől kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál, 1974-ben döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, a Magyarok bejövetelének restaurálásáról és itteni felállításáról, 1978-ban megkezdődött a szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása.

Az 1982 óta Nemzeti Történeti Emlékpark néven működő múzeum és kirándulóhely ma - Magyarország leglátogatottabb kiállítóhelyeinek egyikeként - mintegy félszáz látnivalóval várja a látogatókat.

Forrás:

Vályi Katalin - Zombori István: Ópusztaszer
Trogmayer Ottó: Szertől Ópusztaszerig

Látványosságok

Feszty körkép

A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérojű kört formázó panorámakép a festői eszközök, a művészi fantázia segítségével és nézői képzelőerejének jóvoltából idézi fel történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját. Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-tol 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky Lászlónak, a lovas csatajeleneteket Vágó Pálnak köszönhetjük.

Árpád-emlékmű

A fősétány végén kialakított dísztéren található az 1896-ban emelt, klasszicizáló Árpád-emlékmű, melynek alkotópárosa Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász. Az 1997-98-ban újrafaragtatott szobor (Buzár Károly a szobrász) hatásos háttérdíszlet a nemzeti ünnepek ceremóniáihoz, s más rendezvényeken. Névadója is lett a falu hagyományos népünnepélyének: a régebben szeptember első vasárnapján tartott összejöveteleket ma is emlegetik - szobori búcsúként - Ópusztaszeren. (Az Árpád-emlékmű mészkőtestének zugaiban apró páfrányka zöldell. Érdekesség, hogy a Vereckei-hágó környékén is él e faj.)

 

Szer monostora - a romkert

A jelenleg is folyó ásatások 1970-ben kezdődtek Dr. Trogmayer Ottó vezetésével. A korábban feltárt, középkori harangöntő gödör alján csaknem hiánytalanul megtalálták egy középkori harang öntőformáját (2118 darabban!). A Vályi Katalin régész vezette feltárás (1993) után az MTA Régészeti Intézetében M. Glattfelder Lúcia restaurálta az öntőformát, s ennek köszönhetoen az emlékpark újabb, ritkaságszámba menő értékkel gazdagodott: Máté István szobrászművész és Makk József kohómérnök ugyanis 1997 nyarán ujra kiöntötte a féltonnás bronzharangot. Püspöki fölszentelése óta a romkert új dísze a Szent Gellért-harang.

Jurták

Az Erdő és ember állandó kiállítás tíz fából készült jurtaszerű - a honfoglaló magyarok világára emlékeztető - pavilonban található, amelyekkel szemközt egy kis kéttornyú ökumenikus kápolna áll. Az épületeket Csete György és Dulánszky György tervezte. A pavilonok két ötös blokkra tagolódnak. A tíz pavilonban - Magyarországon egyedülállóan - az erdo (a fa) és az ember kapcsolatát bemutató kulturtörténeti kiállítás tekintheto meg. Az első három pavilonban az erdő kialakulását és Magyarország erdőit láthatja a nézo. Majd a két egymásba nyíló egységben a hazai erdőzgazdálkodás története következik.

Néprajzi Múzeum (Szabadtéri)

Szatócsbolt és pékmuhely: A kiskereskedések és péküzletek a lakosság nélkülözhetetlen szükségleteit elégítették ki, ezért hozzátartoztak a falusi, mezovárosi utcaképhez. A szabadtéri gyűjteménybe telepített épület eredetije tápéi parasztház volt. Az 1910-es években egy zsidó család vásárolta meg és az utcai szobát átalakítva szatócsüzletet nyitott. 1939-ben az új tulajdonos pékséggel bovítette a kereskedést. A pékműhelyben két segéddel dolgozott és a szatócsboltban felesége árult. A falusi szatócsok portékájuk nagy részét nagykereskedőktől, kisebb részét kézműves mesterektől /kádár, bognár, kefekötő stb./ szerezték be. Az üzlet és a pékség közötti lakás a dél-alföldi falusi kiskereskedok 1940-es évekre jellemzo, kispolgári jellegű házkultúráját állítja elénk.

Szegedi tanya: A szegedi tanya. A 20. század első felében városaink közül Szegednek volt legnagyobb tanyai népessége: 1930-ban tízezer tanyán több mint 45 ezer ember élt. A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas homoki kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a 19. és 20. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá. A házzal szemben épült az istálló és a kocsiszín. A színben az eke, a boronák, a szelelorosta és más gazdasági eszközök mellett a féderes kocsi érdemel figyelmet, amely az első világháború után a tanyai gazdák piacozó és ünneplő kocsija lett. Az épületek elhelyezése követi a 19. századi szegedi tanyák tájolását és telekelrendezését: a ház hátsó vége, az uralkodó szélirányhoz alkalmazkodva, észak-északnyugatra néz, így a lakóház, a vele szemben épült istálló és az ólak három oldalról védett udvart fognak közre. A szegedi határban a tanya mellett telepített szőlő, a palántás megvédése a jószág kártevésétől szükségessé tette a növénykultúrák, majd az egész tanya bekerítését. A tanyák körülkerítése, amit a külterületi építési szabályrendelt is megkövetelt, a 19. század végén terjedt el.

Községháza: A községháza és a postahivatal A községháza a falu igazgatását irányító elöljáróság és a képviselőtestület székháza volt. Rendszerint a falu közepén, a templomhoz közel építették. A szabadtéri gyűjteménybe a Tömörkény községben 1895-96-ban épített községháza másolata készült el. Klasszicista stílusjegyeket viselő eklektikus épület. Jellemző a 19. század vége és a századforduló vidéki /rurális/ építészetére, ezáltal illeszkedik a "skanzen" mezővárosi jellegű utcaképébe. Az épületben községi postahivatal és potatörténeti kiállítás is helyet kapott. Ritka látványt ígér egy szobabelső, amely a falusi postamesterének környezetét idézi a 19. és 20. század fordulójáról. A postásnők gondot fordítottak otthonukra, életvitelük a falusi tanítónőkéhez hasonló volt. A községháza udvarán lévo kocsiszínben az un. "vörös postakocsi" rekonstrukciója látható. A tűzoltó szertár a falusi "önkénes tűz-oltó egyletek" 20. századi eszközeiről, felszereltségéről ad képet.

Fazekasmuhely: A kézműves műhelyek a tanyai épületcsoport ötödik egységét képezik. Az épületet Hódmezovásárhely, a fazekasságáról és festoművészeirol híressé vált város határából telepítették a skanzenbe. A 19. század harmadik negyedében épült. A 20. század első felében három iparos dolgozott benne, s utoljára a kovács zárta be műhelyét az 1970-es években. A kovácsműhelyben a kézművesség sok évszázados munkaeszközei láthatók: az áttüzesített vasat a mester az üllőn kalapálta, amiben egy-két segéd vagy inas segített. A kohó parazsát lábbal hajtott fújtató izzította. Lovat patkolt, mezőgazdasági szerszámokat - ekét, boronát, szénavágót - javított, új kocsi vasalását készítette és a régiekét javította. A parasztok gyakran terménnyel fizettek munkájáért. Az épület hátsó helyiségében valamikor bognár dolgozott. Ez a mesterség a kovácsnak társszakmája, hiszen a kocsi és szekér készítésében összedolgoztak, kiegészítették egymás munkáját. A bognár-műhely tanulságos eszköze a kézzel hajtott, lendkerekes faeszterga, melyet egy szegedi műhelyben két nemzedéken keresztül használtak. E két műhely melletti helyiségben szíjgyártó szerszámok és míves kivitelű lószerszámok láthatók. Ipartörténeti ritkaság egy vászonra festett olajkép, amely 90-l00 éve egy szegedi mester cégére volt. A műhelyek mellett épített színben a Dél-Alföld ló fogatolású személy- és teherszállító közlekedési eszközeit mutatják be.

Tanyasi elemi népiskola: A tanyai iskola Az 1980-as évekre az első tanyai iskolákat elbontották vagy tel-jesen átépítették, ezért a szegedi múzeum munkatársai egy 1911-ben Felso-Pusztaszer község Árpádhalom határrészén épült elemi népi iskolát telepítettek a szabadtéri gyűjteménybe. A visszaemlékezések szerint a tanítói lakás eredetileg csárda volt, melyet a tanterem építésekor tettek lakhatóvá. Az épület alapját a közelben kitermelt réti mészkőből, darázskőből rakták, fala vályog, tetejét zsindely fedte. A fagerendás mennyezetű, fapadlós tanteremben a századelo elemi népiskoláinak vaskos padjai, taneszközei, térképei, színes faliképei láthatók. A pusztaszer-árpádhalmi iskola tantermében gyakran 80-100, hat-tizenkét éves gyermek zsúfolódott össze. A volt tanítói lakásban iskolatörténeti kiállítást tekinthetnek meg.

Szentesi tanya: Szentes a 20. század első felében harminc ezres népességű dél-alföldi mezováros. 1930-ban lakosságának több mint egyharmada élt tanyákon. A szentesi tanya szemtermelő és állattartó, külterjes gazdaság-típust képvisel. Az emlékparkba áttelepített lakóház a Kurca folyócskához közeli magas parton a l9. század végén épült. A vályog-falú, nádtetős épület szoba-konyha-kamra-istálló beosztású. Nyitott kéményű konyháját a 20. század első évtizedeiben padlásolták le és rakott tűzhelyet építettek benne. A konyha hátsó falán érintetlen az ívelt, barokk jellegű bolthajtás, amit a közelmúltban több alföldi házban még láthattunk. A kamra berendezéséből említést érdemel a vésett díszu, 1911-ben készült ácsolt láda, amit "szekrény"-nek neveztek. A tanya jellegzetes építménye a boglya formájú ól, amelyben rendszerint disznókat vagy baromfit tartottak. Fala vályog, tetejét kukoricaszárból, nádból, zsúpszalmából rakták. A Dél-Alföldön a Hármas-Körös mellékén, Szentes, Hódmezovásárhely határában és Észak-Bácskában a szabadkai szállásokon építettek ilyen ólakat.

Szentes-donáti szélmalom: A szabadtéri néprajzi gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot egy tanyai gazda 1866-67-ben építtette. A felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, amelyek négyszintesek: a földszinttől felfelé haladva lisztespad, kőpad, sebeskerékpad, nagykerékpad találhatók. A tornyos szélmalom előnye, hogy a malom teteje elforgatható, ezáltal a vitorlák aránylag rövid idő alatt a szélirányba állíthatók. A szentesi szélmalom két pár kővel őrölt. Régebben a szélmolnárok nem választották el egymástól a különféle őrleményeket, korpás lisztet őröltek. Csak az 1880-as évektől, a gőzmalmok példáját követve, alkalmaztak szitákat. A 20. század elején korszerű hengerszitát szereltek fel a malomba. A szélmalmokat idővel kiszorították a gabonaőrlésből a kiváló lisztet őrlő, nagy teljesítményű helyi gőzmalmok. A fennmaradt szélmalmokban kukoricát és árpát daráltak. A szélmalmot az l950-es évek közepén ipari műemlékké nyilvánították és 1986-87-ben telepítették az emlékparkba.

Csongrádi halászház: A halászatnak az utóbbi évtizedekig szerepe volt a csongrádiak életében. A halászok a "Belsőváros"-nak nevezett folyóparti városrészben laktak, ahol rég tiszai hajós, hajóépíto ácsok, kubikosok éltek. Földnélküliek voltak, vagy kevés szőlő- és veteményföldet bírtak, ennek tulajdonítható, hogy régi, földfalú, nádfedeles házaik megélték az 1950-es éveket. Az 196o-as években az Országos Műemléki Felügyelőség Csongrád-Belsővárosban 17 hagyományos jellegű házat védetté nyilvánított. Azokat nem lehet áttelepíteni, ezért az etnográfusok más belsővárosi házat választottak az emlékpark szabadtéri gyűjteményébe. A lakóház három osztatú: szoba-konyha-kamra beosztású. A boltíves pitvart és a több évtizede átépített deszka kéményt archív -fotók és a visszaemlékezések alapján rekonstruálták. A szoba az 19l0-20-as évek bútorait és lakáselrendezését mutatja. Télre a halászok eszközei a kamrába kerültek, a lisztesláda, a zsírosbödön, a hordók, szakajtók és a kenyérsütés kellékei mellé.

Egy amerikai magyar kereskedő szerint Szegedet a paprika helyezte Földünk térképére, vagyis a paprika révén vált világszerte ismerté. A hozzáértés, a szorgalom és a konjunktúra a 19. század végétől a paprikatermelőket és feldolgozókat a szegedi paraszttársadalom egyik leginkább polgárosodó rétegévé tette. A napsugaras oromdíszítés a barokk egyházi művészetben gyökerezik. Az 1879-es tiszai árvíz elpusztította a régi parasztházakat, ám az újjáépítés tervezőmérnökei szorgalmazták az oromdísz felújítását. Az építkezők készsége és az ácsmesterek leleménye a városban és környékén sok változatát hozta létre, s néhány műemléki védelem alatt áll. A 19. századvégi városi parasztházak sajátossága az oszlopos tornác. Ősszel az ott száradó papri-kafüzérek színes látványt nyújtottak. A ház két helyiségében Szeged 19-20. századi népi építészetét és a paprikások munkaeszközeit, munkamódját bemutató kiállítás látható. A házi paprika-feldolgozás különleges eszköze volt a száraz paprikahüvelyeket összezúzó "külu" /kölyu/, melyet lábbal működtettek.

Programok

Hunniális

2003. június 28-án hetedik alkalommal rendezik meg a Hunniálist az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Az egész napos, több helyszínen zajló rendezvény lényegében tiszteletadás a honfoglaló ősök emlékének a lovas nomád világ megidézésével. Másfelől felszabadult hangulatú, kötetlen szórakozás, amelynek keretében minden korosztály talál magának kedvére való programot. Az események nagy része a vigalmi negyed nagyrétjére települt nomád faluban játszódik. A lovasbemutatók, harci és ügyességi lovas játékok helyszíne a lovaspálya. Itt rendezik meg a Szeri Haditornát, amely a szer Bajnoka cím elnyeréséért folyik.

Ezeken kívül az emlékpark gazdag programkínálata is a vendégek rendelkezésére áll. A nomád konyha ajánlatai mellett igényei szerint válogathat a szeri Csárda látványkonyhájának ínycsiklandó étkeiből is.

Az emlékpark ezen a napon is a normál belépődíjakkal üzemel, de a vendég legalább két tucat programból választhat.

Lovasprogram

Magyarországon egyetlen múzeumi kiállítóhely - az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark őrzi a XI évszázaddal ezelőtt lejátszódó honfoglalás emlékét. A Feszty-körkép a képzőművészet sajátos eszközeivel, látásmódjával idézi fel ezt a sorsdönto eseményt. Az emlékparkban látható lovas nomád harci játékok keretében néhány vállalkozó szellemű fiatal - bár ők a XXI. század gyermekei - beavatja a nézőt, ha kedve támad, bevonja a nomád népek mindennapjaiba.

A korhű ruhákban bemutatott haditorna megtekinthető a lovaspályán 11.30 és 14.30 órai kezdéssel.

Belépőjegy ára:
Felnőtteknek: 400 Ft
Diákoknak: 300 Ft
Lovaglási lehetőség: 1 kör 300 Ft
Íjászat: 5 lövés 150 Ft

A torna a jelzett időpontokon kívül is megrendelhető a Feszty-körképhez szóló jegyrendelésekkel együtt.

Pedagógiai programok

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egykor azzal a céllal nyitotta meg kapuit, hogy a Dél-Alföldre irányuló kulturális idegenforgalom központja legyen. Fölvállalta a magyarság nemzeti hagyományainak ápolását, kulturális örökségeinek megőrzését és továbbadását. Az Emlékpark életben kívánja tartani Ópusztaszert mint szakrális szimbólumot: történelmünk megannyi eseményének színhelyét, a legenda és a valóság időlabirintusát.

Magyarország egyik leglátogatottabb kiállítóhelyeként nagy felelősség hárul ránk. Az állandó és időszakos kiállításainkra, rendezvényeinkre érkező vendégeink igényei, elvárásai fokozatosan bővülnek, melyek lehetőségeinken belüli kielégítése elől nem térhetünk ki. Tevékenységünk mára szabadidős és rekreációs programokkal szélesedett, különböző korosztályokat célozva meg, figyelembe véve a fizikai feltöltődés szellemi-lelki vonatkozásait.

Így működési koncepciónk egyik alappillére, hogy teret adjunk egy a látogatók mintegy felét kitevő általános és középiskolás korú tanulóifjúság számára nyújtandó gyakorlati képzési programnak. Szándékunk nem a mostanság igen divatos reformpedagógiai programok imitációja kíván lenni, hanem klasszikus értelemben vett iskola létrehozását óhajtjuk: bábáskodást a rácsodálkozó-felismerő gondolat megszületésénél. Az antik bölcseletből e jól ismert "pedagógiai program" nyomdokain haladva kívánjuk valóságos élménnyé tenni a diákság számára az Emlékpark - állandó és időszakos kiállításaink megtekintésén túl kínálta számos lehetőséget.

Ennek okán engedje meg, hogy az alábbiakban tájékoztassuk a tanulóifjúság részére nyújtandó szolgáltatásainkról.

Népi játékok tanulása

A játék évezredek óta része az ember életének, nem csupán időtöltésként, de mint közösségteremtő/formáló erő is, része minden nemzet hagyományainak; a gyerekek örömteli együttlét során ismerhetik meg régi magyar játékainkat: fogókat, körjátékokat, labdajátékokat, mondókákat, találós kérdéseket.

Játékos sportversenyek

Különleges lehetőségeket biztosít az Emlékpark (sportpályáján, erdei tornapályáján) arra, hogy az idelátogató diákság kipróbálja erejét, ügyességét, bátorságát; ahogy a latinok mondták: anima sana in corpore sano.

Népi kismesterségek bemutatói

Kékfestő, kosárfonó, kovács, csipkés, szőttes, fafaragó, mézeskalácsos, bőrös, fazekas, pék

A gyerekek a bemutatók keretében megismerhetik az egyes mesterségek történetét, eszközeit; megfigyelhetik az egyes munkafázisokat, folyamatokat, és amire korunkban alig-alig van esélyük: egy rövid időre részesei lehetnek dédapáik életének.

Kézműves foglalkozások

Agyagozás, nemezelés, fafaragás, gyékényezés, csuhéfonás, gyertyaöntés stb.

A gyerekek kézműves irányításával önmaguk válnak alkotóvá, felismerhetik a semmiből valamit teremtés örömét, az anyag megmunkálásának folyamatát; az elkészített munkák hazavihetőek, belőlük kis kiállítás nyitható.

"Szeri órák" - rendhagyó tanulmányi foglalkozások adott témakörökben

A foglalkozások alkalmával átfogó képet kap a diákság az adott témáról; a foglalkozásokat nem iskolai tanóráknak, vagy azok kiegészítőjének szánjuk, inkább oldott hangulatú, kötetlen beszélgetésnek, melyeken a gyerekek választ kapnak kérdéseikre, felismerik az események, jelenségek közötti ok-okozati viszonyokat, figyelmük homlokterébe a dolgok különbözo szemléletű megközelítése kerül.

Történelem

• a. Magna Hungariatól a Kárpát-medencéig - népünk története a Honfoglalás előtt
• b. Honfoglalás és letelepedés - a magyarság története a IX.-X. században
• c. Árpád-házi királyok - az ezeréves magyar állam elso háromszáz éve
• d. Élet az Árpád-korban - eleink mindennapjai a középkorban

Honismeret/néprajz

• a. Dédapáink öröksége - élet a XIX.-XX. század fordulójának Dél-Alföldjén
• b. "Tanya-világ" - látogatás egy mai tanyán

Természetismeret

• a. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet bemutatása - különleges élőhelyek jellemző növény- és állatvilága
• b. Barangolás az Erdő és Ember, valamint a Tűlevelű erdők c. kiállításokon - az erdő és az ember kapcsolata
• c. Ősi magyar állatfajták - az Árpád-kori magyar háziállatok bemutatása

Régészet

A főként 5-10. évfolyamok számára ajánlott foglalkozás az Emlékparkban folyó ásatásokhoz engedi közel a diákokat; bemutatja az ópusztaszeri ásatások történetét, a hely fontosabb leleteit, miközben bepillantást enged a régészek munkájába.

"Volt egyszer egy oskola..." - korabeli tanóra az árpádhalmi tanyai elemi népiskolában a két világháború közti időből.

A foglalkozás valóságos élményt nyújt minden gyerek számára; beleélhetik magukat az egykori nebulók életébe a korabeli tananyag, tankönyvek, egyéb pedagógiai eszközök segítségével, megismerkednek a már alig használatos pedellus, spongya, irka, palatábla, kalamáris kifejezésekkel.

Egyéb

A felsorolt lehetőségek mellé tetszés szerint választható: lovaglás, lovas kocsikázás, séta a parkban, bográcsozás, nyársalás (kijelölt tűzrakó helyeken), horgászás, kirándulás a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben stb.

Jelentkezési információk és árak megtalálhatók:
http://www.opusztaszer.hu/m/pedagogia.htm

Információ

Elérhetőség:

Időpontegyeztetés, jegyrendelés (hétközben 8-16):
Tel.:62-275-133, 275-257, 275-055, 275-187
103, 104, 105-ös melléken
Fax: 62/275-007
Levélen: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.
Emailen: info@opusztaszer.hu

Nyitvatartás:

A park és a központi épület (rotunda) kiállításai április 1-jétől október 31-ig
megtekinthetők 9-18 óráig,
november 1-jétől március 31-ig 9-16 óráig látogatható.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum pedig április 1-október 31-ig 9.30-18.00 óráig látogatható.

Jegyárak:

Felnőtt - 1350 Ft
Diák, nyugdíjas, katona - 900 Ft

Programok, jeles napok Ópusztaszeren

Vince-nap - január 24.

Az év első jeles napja az Nemzeti Történeti Emlékparkban. A néphagyomány szerint ezen a napon tájegységenként különbözőképpen megjósolják az évi termés milyenségét. Nálunk "vicevessző-vágással" történik a jövendölés. Lemetszenek egy vesszőt a szőlőtőről. Ha rögtön levet enged, "megcsordul", akkor bőségesen lesz bor. "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" - tartja a mondás. Aztán a vesszőt vízbe teszik, ami később kihajt. A hajtások mennyiségéből következtetnek a szőlőtermés várható nagyságára. Ilyenkor felvonulnak a magyarországi borrendek is Ópusztaszeren. Látványos színfoltja a rendezvénynek a borrendtag-avatás. Ezen a területen már a középkorban is kiterjedt szőlőtermesztés folyt. A Pannonhalmáról érkező bencés szerzetesek tanították meg az alföldi embert a szőlőtermesztés és borkészítés rejtelmeire, melyet mi sem bizonyít jobban mint, hogy a Szeren feltárt kolostor gazdasági épületei között volt található az Alföld egyik legnagyobb (22 x 9 m-es) borospincéje. Szt. Vince vértanú a szőlészek védőszentje.

Gergely-járás március 12

Az 1860-as évektől kezdve vált általánossá, hogy a tanévkezdés ideje Gergely-nap körüli időszakra esett. Ehhez fűződik a mi Gergely-napi népszokásunk is, ami nem egyéb, mint diáktoborzás és mendikálás (kéregetés): "Adjatok szalonnát, omne dignum leverendum laude..." A diákság házról házra járva énekszóval, kántálással hívogatják egymást az iskolapadba, miközben a lakosság mindenféle jó étkekkel halmozza el őket. A XVI. században már általánossá vált, hogy a diákok nemcsak maguknak, hanem tanítóiknak is adományokat gyűjtöttek, majd a XVII.századtól kapcsolódott ide a hívogatás. Az emlékpark szabadtéri néprajzi múzeumának iskolájában a tanító várja a gyerekeket. A rendkívül hangulatos népszokás a kapott étkek elfogyasztásával végeződik

Húsvét

A kereszténység legnagyobb ünnepén, Krisztus feltámadásával ér véget a hamvazószerdától tartó böjti időszak. A X. századtól ismert szertartás az ételáldás. A katolikus hívek húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt bort is vittek szenteltetni a templomba.(az ételek megáldására már Jézus Krisztus is példát adott a kenyérszaporítással és az Utolsó Vacsorán) A megszentelt ételek megvédték a híveket a mértéktelenség kísértésétől.

Pünkösd változó dátummal

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus, mennybemenetele után, elküldte a Szentlelket, mely vörös lángnyelvek formájában leszállt az apostolokra, megerősítvén őket a hitben. Az emlékparkban ekkor pünkösdi királyt választanak. A legények lóversenyen, ügyességi próbákkal, virtuskodással döntik el, ki a legrátermettebb. A rendkívül látványos verseny győztesét régebben igen nagy becsben tartotta a közösség: egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, minden kocsmában "ingyen rovása" volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették.

Pünkösd változó dátummal

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus, mennybemenetele után, elküldte a Szentlelket, mely vörös lángnyelvek formájában leszállt az apostolokra, megerősítvén őket a hitben. Az emlékparkban ekkor pünkösdi királyt választanak. A legények lóversenyen, ügyességi próbákkal, virtuskodással döntik el, ki a legrátermettebb. A rendkívül látványos verseny győztesét régebben igen nagy becsben tartotta a közösség: egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, minden kocsmában "ingyen rovása" volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették.

Szent István-nap (augusztus 20.)

Egész nap kulturális, folklór és turisztikai programok színesítik a rendezvényt, melyeket az egykori szobori búcsúkat idéző vásári sokadalom tesz teljessé. Az emlékpark egyetlen olyan rendezvényén, amelyen a parlamenti pártok is képviseltetik magukat, több évtizedes hagyomány szerint az Árpád emlékmű talapzatán egyik közéleti személyiségünk mond ünnepi beszédet.