Venesz József mesterszakács és a róla elnevezett szakmai elismerés
Gyakran elhangzik Frank Sándor Venesz-díjas mesterszakács neve. Sándor barátom nevét, aki szegedi, szinte biztos, hogy ismeri, persze ő országosan, sőt határainkon túl is elismert vendéglátó szakember. De mi az a Venesz-díj, és hogyan lehet valaki ennek az elismerésnek a birtokosa?
Az MNGSZ, a Magyar Nemzeti Gasztronómia Szövetség honlapján a következő áll. A díj odaítélésének feltételei: "A díjat elnyeri az a vendéglátóipari szakember, elsősorban szakács vagy cukrász, aki legalább 25 éve folyamatosan gyakorlati szakterületen tevékenykedik, és munkájával hozzájárul a magyar gasztronómia elismertségéhez. Szakmai pályafutása alatt személyesen vagy felkészítő mesterként eredményesen szerepelt hazai és külföldi szakmai versenyeken.
A névadó Venesz József mesterszakács, szakíró. Szerzőtársa, az ugyancsak kitűnő szakács Turós Emil a következőkben mutatta be, rajzolta meg portréját:
"Venesz József iskolát teremtett a szakácsok között. Elsősorban önmagában fejlesztette ki a gondolkodó, érző szakácsok számára nélkülözhetetlen tulajdonságokat. Ezek a konyhai munka megbecsülése, a hazai étkezési kultúra szüntelen fejlesztése és gazdagítása."
A szakmai Oscar-díjas Venesz Józsefet, a mesterszakácsot, a szakírót és a kiváló tanítómestert aligha lehetne tömörebben, színesebben és hitelesebben elénk állítani. 1912. május 14-én született Kastélyosdombon. Szakmája alapjait a sátoraljaújhelyi "Vörös Ökör" konyhájában szerezte. 1929-ben már a fővárosi híres Keszei Étteremben tanulóskodott, majd elsajátítva mestersége minden csínját-bínját dolgozott a New Yorkban, a Grand Hotel Hungáriában és a Margitszigeti Palatinusban. 1934-ben kapta meg a vendéglős segédlevelet. Szakmai tudását a Lukács Fürdő Étteremben, majd a Vadászkürtben, a Kárpátiában és a Savoyban bővítette. Mindenhol elismeréssel, sikeresen végezte munkáját.
Nemzetközi hírnevét 1937-ben a milánói magyar étterem vezetésével és abbáziai "vendégszereplésével" alapozta meg. Venesz Józsefet úgy emlegetik, mint az olimpiák magyar konyháinak aranyérmes bajnokát.
Venesz József minden munkáját lelkiismeretesen, a legnagyobb körültekintéssel és szakmai alázattal, tisztességgel, hozzáértéssel igyekezett elvégezni. Rábízták a budapesti Világifjúsági Találkozó magyar konyhájának megszervezését, gasztronómiai tennivalóinak lebonyolítását. Eredményei alapján jutott el a brüsszeli Világkiállításra. Ott olyan magas színvonalú gasztronómiai élményeket nyújtó hírverése sikeredett hazánk konyhaművészetének, amely évtizedekre meghatározta külföldi megjelenésünket, hazánk fiainak szakmai versenyeken való szereplését és a magyar konyha nemzetközi megítélését.
Venesz József élete mozgalmas, dinamikus volt. Szeretett szakmájának meghatározó egyénisége, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének alapítója és köztiszteletben álló elnökeként tevékenykedett, majd a Szakács Világszövetség alelnökévé választották. Mindig és mindenkor azon munkálkodott, hogy gasztronómiánk megkapja azt a hazai és nemzetközi elismerést, ami hagyományai alapján megilleti.
Venesz József igaz ember, jó barát, őszinte, segítőkész mester, szigorú oktató, példát adó irányító, a fehér asztal mellett kedvelt cimbora volt.
Akik ismerték, úgy jellemezték szemvillanásokkal is irányított és korrigált. Családjától tudható: ha otthon főzött, kedvencei a primőrök voltak. Decemberben a malac, tavasszal a bárány, a spárga, a töltött paprika, a zsenge töltött karalábé.
Emlékét, míg élnek hazánkban igényes, szakmájuk múltjára büszke szakemberek, mindig megőrzik a kisvendéglőkben, elegáns éttermek, szállodák konyháin egyaránt.
Őrzi hajdanvolt mestere emlékét számtalan tanítványa és a róla elnevezett legrangosabb hazai szakmai díj, melyet magyar szakmai Oscar-díjként értékelnek, és ezen díj valamennyi kitüntetettje.
Barta László
Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke:
Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről
Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről
Váncsa István szakácskönyve
Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve
Kövi Pál: Erdélyi lakoma
Csemer Géza: Cigányok főztje
Láng György: Klasszikus magyar konyha