Eötvös Károly így ír az Utazás a Balaton körül című munkájában: "ki jár csárdába? Kanász, juhász, szegény legény, de nem azért megy oda, hogy aludjék ott. Ad-vesz, csereberél, ott csinál magának jó napot, ott kérdezősködik, rokon, koma, atyafi után. Ha vásárra, ha búcsúra, ha temetésre vagy gyónásra megy, ott issza meg üveg borát. S ha leszámolni valója van valakivel, ott békél, vagy ott zúzza a fejét, vagy ott töri kezét-lábát ellenségének. Ha pedig pár rossz cigány is akad, ott dalolgatja el szomorú vagy vidám dalát. Asszonyát, szeretőjét sohasem viszi éjszakára a csárdába. Mit szólna hozzá a világ? Kanásznak, juhásznak, legénynek nem szabad a csárdában aludni. Alvásra az erdő való és a gunyhó. Életre való ember csak mulatni jár a csárdába"
A 18-19 századi csárdák ablakába elhelyezett gyertya vagy lámpa (úgynevezett gyertyapislantó) jelezte a vendégfogadási szándékot alkonyat után. S azt is, hogy akad még hely a betérőnek. Piros fényt tiltottak használnia, másfajta örömszerzésnek volt az már abban az időben is egyezményes jele. Egyes csárdák jellegzetes betyártanyául szolgáltak. Nagy Czirok lászló jegyezte fel, hogy a csárdákban majd mindenütt volt figyelő személy, aki ha pandúrok közeledtek, idejében hírt adott. Ha pedig tilosra volt állítva a kútgém, vagy mosott fehérneműt teregettek a kerítésre, be sem tért a csárdába betyár vagy más törvényen kívül helyezett személy. A mai csárdák általában kis vendéglők, melyekben nem szerepel sokféle étel az étlapon, de házias ízeikkel helyük van a magyar gasztronómiában. A halászcsárdákba is érdemes betérni egy jó halászlére vagy halpaprikásra. A mai adásban nem fogok főzni, de szeretném bemutatni a halászcsárdák jellegzetes ételeit. Ezen belül is az Algyői halászcsárda ajánlatait.
Barta László
Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke:
Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről
Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről
Váncsa István szakácskönyve
Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve
Kövi Pál: Erdélyi lakoma
Csemer Géza: Cigányok főztje
Láng György: Klasszikus magyar konyha