Algyői Halászcsárda

Algyői Halászcsárda

Algyői halászlé

Harcsapaprikás

Harcsapaprikás

Algyői halaspalacsinta

Cigányzene

Találat: 3414
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

A cigányzenérőlRégi vendéglátások, lakomák, de szállodák, fogadók, éttermek, kávéházak, vendéglők, csárdák elmaradhatatlan szereplői voltak a híres prímások, neves cigányzenekarok. Régi emlékek között böngészve érdekes nevekre, hangulatos történetekre bukkanhatunk a régmúlt eseményei között. A legrégebbi időkből Bihari János és Cinka Panna neve merül fel az emlékezés homályából. A kiegyezés korának volt nagyhírű prímása Szegeden Erdélyi Náci, aki Gárdonyinak és Mikszáthnak a barátságát is bírta.

 

Dankó Pista, az egyszerű meszelő és vaslapát árus asszony nagy tehetségű fia, a Rigó Jancsi előtti korszak jeles prímása, még Szegeden kötött életre szóló barátságot Gárdonyi Gézával. Abban az időben Szeged Pilvaxának hívták a Kass kávéházát, ahol az úgynevezett "írók asztalánál" avatták szegedivé a városba érkező tollforgatót vagy más jelességet. Dankó Pistának is Kass volt a mindennapos tanyája. Sok szép nóta született itt. Gárdonyinak Dankóval való barátságát számos levél és közel 60 együtt szerzett nóta őrzi. Dankó Pista a millenniumi időkben az úgynevezett Ősbudavárában és a Wekerle kávéházban muzsikált. Érdekes "vetélkedés" zajlott ebben az időben a hegedűs Dankó Pista és a cimbalmos Lányi Géza között, hogy ki a jobb nótaszerző. Sokan ki is akarták játszani őket egymás ellen. Végül Gárdonyi nagy visszhangot kiváltó cikkben döntötte el a vetélkedést, azzal hogy Dankó hegedűvel, Lányi cimbalommal a király a maga helyén. Dankó halálos ágyánál is ott volt Gárdonyi. Hegedűjét Pósa Lajos, utolsó húrjait az egri remete őrizgette.

Híres gordonka művész volt Fátyol Károly, aki Sátoraljaújhelyen Kossuth Lajost andalította el muzsikájával. A hálás kormányzó ezüstfedelű pipával jutalmazta játékáért. Később sokszor vendégszerepelt a Fővárosban, Rudolf trónörökös is szívesen hallgatta őt.

Ne hagyjuk ki a felsorolásból Rigó Jancsit sem, akiről süteményt neveztek el. Ő a muzsikáján kívül arról lett híres, hogy elcsábította egy belga herceg nejét, akit feleségül is vett.

A hódmezővásárhelyi Czutor, a Dankó nótában is megénekelt Béla cigány.
Radics Béláért lelkesedett annak idején Debussy is. Az idősebbek még emlékezhetnek Magyari Imrére, és sokan halhatták még Lakatos Sándort is.
A közeli vagy talán már nem is olyan közeli múlt neves szegedi prímásai voltak: Lakatos Géza, Rácz Lajos, Káté Kálmán.

Szinte nem akadt olyan fővárosi és vidéki ismertebb vendéglátóhely, amelyiknek ne lett volna dédelgetett sokszor a határainkon túl is ismert, megbecsült prímása, zenekara. Ma már sajnos egyre kevesebb helyen hallgathatunk cigányzenét, ezen kevesekhez szeretne csatlakozni az algyői halászcsárda is, ahol reméljük kedves vendégeink megelégedésére játszik minden csütörtökön, pénteken, szombaton este és vasárnap délben Bakró Lajos és zenekara.

Barta László

 

Barta László gasztronómiai előadásainak irodalmi forrásjegyzéke:

Draveczky Balázs: Történetek terített asztalokról és környékükről
Draveczky Balázs: Újabb történetek terített asztalokról és környékükről
Váncsa István szakácskönyve
Magyar Elek: Az ínyesmester nagy szakácskönyve
Kövi Pál: Erdélyi lakoma
Csemer Géza: Cigányok főztje
Láng György: Klasszikus magyar konyha

TOP